Lehet, hogy már Te is tapasztaltad magadon a vashiány jeleit (pl. állandó fáradság, koncentrációs problémák, sápadtság, fejfájás, töredezett haj, körmök, viszkető végtagok stb…) esetleg a legutóbbi rutin laborvizsgálat során derült fény ennek a szervezet számára esszenciális, oxigénszállító ásványi anyagnak a hiányára. A vashiány nők esetében különösen gyakori probléma, várandóság alatt pedig minden 3. nőnek ír fel a nőgyásza vaskészítményeket. Egy 2014-ben végzett intervenciós humán vizsgálat szerint, viszont ez nem biztos, hogy a leghatásosabb protokoll.
LÁSSUK MI A BAJ A VASPÓTLÁSSAL!
A vas táplálék-kiegészítőkkel történő pótlása valójában egy kétélű fegyver. Ugyanis a vas kiváló táptalaja, tápláléka a patogéneknek, kórokozóknak és „rossz” bélbaktériumainknak. A táplálékkal bevitt vas mindig a legjobb forma és általában az étrendünk (ha csak valaki nem vegetáriánus) elég vasat tartalmaz, így külön pótlása nem szükséges. Viszont a patogének túlszaporodása az emésztőrendszerünkben eredményezhet rossz hasznosulást, így közvetve okozva vashiányt, bármennyire is gazdag a táplálékunk vasban.
MI HÁT A MEGOLDÁS, HA VASHIÁNNYAL KÜZDÜNK?
Elsősorban az egész szervezetre kiterjedő kezelés, melynek oszlopos alappillére a gyomorfunkciók erősítése, és a belek ún. mikroflórájának helyreállítása (a „jó” és „ rossz” baktériumok egyensúlya) a helyes táplálkozás útján.
A vas felszívódásának javításához érdemes feltérképezni az esetleges mikro-tápanyaghiányokat is és amennyiben az étrendünk nem tartalmazza a szükséges mennyiségeket, akkor azokat célzottan kell pótolni. Itt főként a C vitaminnak van jelentős szerepe.
LAKTOFERRIN
A fent említett 2014-es kutatás során a tudósok rájöttek, hogy az anyatej előtejből (kolosztrumból) kivont fehérje sokkal hatékonyabban tudja rendezni a vashiányt, negatív mellékhatások nélkül. A laktoferrin egyik hatásmechanizmusa, hogy a kórokozók, baktériumok elől elvonja a vasat, így azok nem tudnak szaporodni.
„A vizsgálat során egy kisebb dózisú laktoferrin is lényegesen hatékonyabban emelte a szervezet vasszintjét, mint maga a vasbevitel. Ráadásul a kutatásban részt vevő kismamák közül a laktoferrint kapók gyulladást jelző paraméterének értéke csökkent, míg a vasat szedőké nőtt. S ami a legfontosabb, a laktoferrines kismamák között nem volt vetélés, a vasat kapóknál sajnos 5 esetben igen (156-an laktoferrint, 139-en vasat kaptak). A fentiek alapján tehát a laktoferrin a vas külön pótlása nélkül is növeli a vasszintünket, miközben a vas káros hatásait segít meggátolni” (GAL-Laktoferrin tájékoztató).
Ezek tudatában én óva intenék mindenkit, élen a kismamákkal, mindennemű szintetikus vaspótlástól. A helyes út az egészséges mikrotápanyagokban gazdag táplálkozás (a MÁJ a leggazdagabb vas forrás!) esetleg a Laktoferrin kúraszerű pótlása lenne.