Mi a béta-glükán?
A béta-glükán a természetben előforduló poliszacharid, azaz komplex szénhidrát, a sejtfalak fontos szerkezeti eleme bizonyos baktériumokban, gombákban (maitake, reishi, shiitake) és néhány növényben (zab, árpa, korpa). Vízoldékony és oldhatatlan formában egyaránt létezik: az oldhatatlan béta-glükán azonban jóval nagyobb biológiai aktivitással rendelkezik, mint az oldható.
Különböző formákban fordul elő, a monoszacharid (cukor) molekulák közötti kapcsolatoktól függően. A béta-glükánok után idézett számok arra utalnak, hogy a cukorgyűrűk melyik szénatomjai között képződik kötés. Anélkül, hogy mélyebb biológiai elemzést folytatnánk, ezt azért fontos megemlíteni, mert a kutatások szerint, összehasonlítva más béta-glükánokkal, az 1-3 és 1-6 kötéssel rendelkező béta-glükán (a továbbiakban: béta-glükán 1-3, 1-6), azaz a Saccharomyces cerevisiae (más néven sütőélesztő) néven ismert gomba, gyakorol a legerősebb hatást az immunrendszer működésére.
Hogyan működik?
Immunmodulálóként tartják számon, mivel képes az immunrendszer sejtjeit aktiválni, és ezzel hatékonyabb működésre ösztönözni.
A béta-glükánt az emberi test nem tudja előállítani, táplálékkal ill. táplálékkiegészítő formájában visszük be a szervezetünkbe. A „veleszületett” immunrendszer potenciális „betolakodóként” ismeri fel őket, bár maguk nem képesek fertőzést okozni, fokozott immunreakciót váltanak ki és felkészítik a szervezetet, hogy egy esetleges fertőzés esetén gyorsan és hatékonyan reagálhasson.
Miután megettük béta-glükán molekulákat, azok a vékonybélben lévő Peyer plakkokon keresztül szívódnak fel, majd ezt követően a makrofágok bekebelezik őket (fagocitózis), kisebb részekre, fragmentumokra bontják és a véráramba küldik őket. Ezek a makrofágok által megemésztett, már vízoldékony fragmentumok jelentik a béta-glükánok immunológiailag aktív formáját, amelyek ezután az immunrendszer leggyakrabban előforduló sejtjei, a neutrofil granulociták és a természetes ölősejtek (NK) sejtek receptoraihoz kapcsolódnak, aktívabbá téve őket. Ilyen módon a granulociták érettebbé válnak az immunrendszert érő támadásokra, nemcsak a bélrendszerben, hanem a test más szerveiben, például a bőrben, illetve a légzőszervekben. A neutrofilek a baktériumok, az NK-sejtek pedig a vírusfertőzött és a rákos sejtek elpusztításában vesznek részt, tevékenységük fokozza a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenállást és gátolja a kóros sejtek elszaporodását. A béta-glükánok tehát a védelmi mechanizmusok beindulásához szükséges sejtek aktiválását támogatják.
Ezen természetes immunsejtek hatása nélkül a fertőzések hatalmas előnyre tehetnének szert, mire a szervezet másik, adaptív immunrendszere aktiválódik.
De ezen túlmenően a béta-glükán az adaptív immunrendszer válaszát is kiválthatja. 
Amikor a veleszületett immunrendszer dendritikus sejtjei aktiválódnak, kórokozó jelenlétét közlik a szerzett immunrendszer sejtjeivel, figyelmeztetve a fertőzés valószínűségére és aktiválva ezzel a T sejteket.
A fenti két folyamattal immunrendszerünket folyamatosan készenlétben tartja, erősítve és gyorsítva ezzel a reakcióját.
Mivel a béta-glükán tartalmú étrendkiegészítők csak az utóbbi években kezdtek elterjedni, jogosan vetődik fel a kérdés, hogy béta-glükánok nélkül hogyan volt képes az immunrendszerünk hatékonyan megvédeni bennünket? Az igazság az, hogy a béta-glükánok évezredekig ott voltak a mindennapi táplálékunkban, gondoljunk csak a mikroszkopikus penészgombákra, az apró fekete foltokra az almákon, a kenyérben lévő élesztőre, kovászra, illetve a gyerekeknek előszeretettel adott „élesztőpástétomra” (vagy a nagymamától rendszeresen elcsent élesztődarabkára).
Mára a nagyüzemi, szuperhigiénikus, minőségbiztosított élelmiszeripar kialakulásával a többszörösen kezelt, feldolgozott, tartósított élelmiszerekből természetes formájukban eltűntek a béta glükánok.
A béta glükánok hatásával kapcsolatban számtalan kutatás van folyamatban, jelenlegi ismeretek szerint nem kizárólag az immunrendszer támogatásában vesznek részt, kísérletek igazolták koleszterincsökkentő, tumorgátló hatását. Prebiotikus rostról lévén szó, támogatja a bélflóra egyensúlyának fenntartását, sérülés esetén a helyreállítást segíti, valamint a vércukorszintre is kedvező hatással van. Továbbá az adaptív immunrendszerre gyakorolt hatásán keresztül az asztma, szezonális allergia, illetve ekcéma kezelésében is szerepet kaphat.
Egészséges felnőtteken végzett vizsgálatok kimutatták, hogy béta-glükán 1-3, 1-6 étrendkiegészítőként való alkalmazásával, 20-25%-kal csökkent a megfázásos epizódok, illetve a felső légúti fertőzések száma és a gyógyulás időtartama is lerövidült.
Étrendi források
Mint a fentiekben említettük a béta-glükán 1,3-1,6 a leghatásosabb forma az immunrendszer erősítésében, ami a sütőélesztőben és a gyógygombákban található, valamint ezekből kivonva étrend-kiegészítők és béta-glükánnal dúsított termékek is készülnek. A sörélesztő, inaktív élesztő por valamint a gyógygombák (pecsétviasz, shiitake, maitake) fogyasztása mindenképpen a fentiek miatt ajánlott. Mérhető mennyiségű beta-glükánt tartalmaz még a laskagomba, valamint a zabpehely, zabkorpa, árpa valamint a rozs, így ezek beépítése az étrendbe szintén előnyös. A hőhatás jellemzően nem károsítja a béta-glükánokat (élesztő, pecsétviasz, laskagomba), a shiitake gombában lévő lentinan nevű anyag viszont hőérzékeny.
A cikkben szereplő étrendi ajánlások tájékoztató jellegűek, a táplálékkiegészítők ajánlott mennyisége egyénenként változó, alkalmazásuk előtt minden esetben szakemberrel szükséges konzultálni.
Doma Ágnes
Funkcionális táplálkozási tanácsadó
Forrás:
Auinger A, Riede L, Bothe G, Busch R, Gruenwald J. Yeast (1,3)-(1,6)-beta-glucan helps to maintain the body’s defence against pathogens: a double-blind, randomized, placebo-controlled, multicentric study in healthy subjects. Eur J Nutr. 2013;52(8):1913-1918. doi:10.1007/s00394-013-0492-
Chen, Y., Dong, L., Weng, D., Liu, F., Song, L., Li, C., Tang, W., & Chen, J. (2013). 1,3-β-glucan affects the balance of Th1/Th2 cytokines by promoting secretion of anti-inflammatory cytokines in vitro. Molecular medicine reports, 8(2), 708–712. https://doi.org/10.3892/mmr.2013.1553
Cytoplan. (2020) Boosting immune health with beta glucan – Cytoplan. Available at: https://blog.cytoplan.co.uk/boosting-immune-health-with-beta-glucans/?utm_source=Cytoplan&utm_campaign=84bdc5e7d5-support+immune+system+26-11&utm_medium=email&utm_term=0_507964bfc2-84bdc5e7d5-79807193&mc_cid=84bdc5e7d5&mc_eid=6fd9c43c9e (Accessed: 13 November 2020).
Del Cornò M, Gessani S, Conti L. Shaping the Innate Immune Response by Dietary Glucans: Any Role in the Control of Cancer? Cancers. 2020; 12(1):155.
De Marco, E.,Calder, P. C., Roche, H. M., β‐1,3/1,6‐Glucans and Immunity: State of the Art and Future Directions. Mol. Nutr. Food Res. 2020, 1901071. https://doi.org/10.1002/mnfr.201901071
Fuller R, Moore M V, Lewith G, et al. Yeast-derived β-1,3/1,6 glucan, upper respiratory tract infection and innate immunity in older adults. Nutrition. 2017;39-40:30-35. doi:10.1016/j.nut.2017.03.003
Laczkovich, E. (2011) „Béta glükánok”, Zöldház.info Available at: https://www.zoldhaz.info/beta-glukan (Accessed: 24 November 2020).
Meng, F., 2016. Baker’s Yeast Beta-Glucan Decreases Episodes of Common Childhood Illness In 1 to 4 Year Old Children during Cold Season in China. J Nutr Food Sci, 6(518), p.2.
Navalta JA, Carpenter KC, et al. Baker’s Yeast Beta Glucan Supplementation Reduces The Number Of Cold/Flu Symptomatic Days After Completing A Marathon. American College of Sports Medicine 59th Annual Meeting San Francisco, CA May 30, 2012
Nutriadvanced.co.uk. (2020) Immune Support: Beta 1-3/1-6 Glucans with Vitamins and Zinc. Available at: https://www.nutriadvanced.co.uk/library/educational-literature/technical-papers/immune-support.html (Accessed: 21 November 2020).
Vetvicka, Vaclav et al. “Beta Glucan: Supplement or Drug? From Laboratory to Clinical Trials.” Molecules (Basel, Switzerland) vol. 24,7 1251. 30 Mar. 2019, doi:10.3390/molecules24071251
Volman, J.J., Ramakers, J.D. and Plat, J., 2008. Dietary modulation of immune function by β-glucans. Physiology & behavior, 94(2), pp.276-284.