Minek egyek salátát, nem vagyok én kecske!

avagy

HOGYAN BEFOLYÁSOLJA A MIKROBIOM ÖSSZETÉTELE AZ ÉTELVÁLASZTÁSUNKAT?

 

Ahogy az emberek is válogatnak az ételek között, van amit jobban szeretnek van, amit kevésbé, úgy a bennünk élő baktériumok is rendelkeznek élelmiszer preferenciákkal.

Az elfogyasztott táplálék változtatja őket (az összetételüket, a számukat). Például egy főleg egyszerű szénhidrátokat és “rossz” zsírokat (magas Omega 6 bevitel) tartalmazó rostszegény étrenden olyan baktériumok érzik jól magukat, melyek elhízáshoz, cukorbetegséghez, érelmeszesedéshez, vastagbéldaganathoz vezetnek és ilyenkor csökkent a rostot szerető baktériumok száma.

 

Ha pedig sok rost, zöldség, gyümölcs, rezisztens keményítő adja a napi táplálék alapját (ez persze betegség és állapotfüggő) akkor a rostot kedvelő baktériumoknak kedvezünk, amelyek egy csomó előnyös hatású rövid szénláncú zsírsavat (SCFA) fermentálnak nekünk. Ezek a zsírsavak gátolják a fehérje természetű alkotóelemek fermentációját, melyek toxikus anyagok képződéséhez vezetnek.

Ez magyarázza azt is, hogy a tipikusan nyugati étrendhez (sok cukor, egyszerű szénhidrátok, túl sok feldolgozott élelmiszer, kevés friss zöldség, gyümölcs) szokott gyermek, vagy felnőtt miért nem kívánja, szereti az “egészségesebb ételeket”. A bélbaktériumaink összetétele, amely hemzseg a patogén baktérium törzsektől, sajnos az ilyen ételeket részesíti előnyben.

Számtalan tanulmány kimutatta már, hogy az egészségünk a mikrobiom összetételétől és diverzitásától függ. A felborult bélflóra, amelyet a számunkra nem megfelelő ételek fogyasztása (is) okoz, hozzájárul a krónikus (állandó) alacsony szintű gyulladás létrejöttéhez a bélrendszerben. Ilyenkor az immunrendszer arra készteti a fehérvérsejteket, hogy támadjanak akár egészséges szerveket, szöveteket, létre hozva ezzel egy krónikus folyamatot, amely sok betegség alapja, mint pl. (a teljesség igénye nélkül):

autoimmun betegségek (pl. hashimoto thyreoiditis, rheumatoid arthritis,

bizonyos daganatos betegségek

pszichiátriai betegségek

asztma, allergia, ekcéma

idegrendszeri kórképek (autizmus, Alzheimer-, parkinson kór)

emésztőrendszer gyulladásos betegségei (Crohn, Colitis ulcerosa)

elhízás (metabolikus szindróma)

 

A jó hír az, hogy ha megváltoztatjuk táplálkozásunkat, akkor a mikrobiomunk is megváltozik. A rezisztens keményítők, rostok, fermentált ételek, kollagén típusú fehérjék mind támogatják az emésztőrendszeri regenerációt és segítenek a jótékony baktériumflóra kialakításában.

Ha ez megtörténik, akkor már megszűnik vonzalmunk az üres kalóriákat (egyszerű cukrokat, szénhidrátokat,” rossz” telített zsírokat) tartalmazó ételek iránt. Választásunk a rostdús, mikrotápanyagokban, jó minőségú fehérjékben és zsírsavakban gazdag ételek irányába fog tolódni. Az átálláshoz azonban idő kell és egy nagy adag motiváció, tudatosság, önuralom, testkontroll stb…amíg a helyes étkezés, életmód szokássá nem válik.

Ha úgy érzed, hogy készen állsz az életmódváltásra, de szükséged van szakmai támogatásra, keress bizalommal, segítek!